Hívjon bizalommal! Segítek!
Kluták Rozi: 06 30 536 3413 , 06 20 365 5211
Kérjen időpontot - Személyes találkozásra (Jóslás)
Jóslás Online - Kluták Rozi Birodalma
Magyar Spirituális Okkult szövetség Főpapnője, Varázslónő, Paranormál Jósnő
www.joslas.biz
Ókori filozófia.....
Hívjon bizalommal! Segítek!
Kluták Rozi: 06 30 536 3413 , 06 20 365 5211
Kérjen időpontot - Személyes találkozásra (Jóslás)
Indiai filozófia
Természetesen ez is vallási irányultságú. Főbb művei a Védák (kb. I.e.15.-i.e.5. sz.), továbbá az ennek magyarázataiként is felfogható Upanisádok (k.b. i.e.8-5.sz.).
Lényege:
minden létező egy passzív energiából fakad. Az ember célja a moksa, a lélek a reinkarnációból való szabadulásának elérése.
Itt a világfelfogás ciklikus:
nem történhet új dolog a világban, minden öröktől fogva a körforgás része. Kínai filozófia Első könyvei a Su king (írások könyve) és a Ji king (változások könyve).
Világkép:
két alapelv, a férfias Jang és a nőies Jin váltja egymást az örök törvény, a tao szerint. A természet öt elemének (víz, tűz, fa, fém, föld) az emberben öt cselekvés (külső megjelenés, beszéd, látás, hallás, gondolkodás), és öt boldogság (hosszú élet, gazdagság, megelégedettség és nyugalom, az erény gyakorlása és szeretete, természetes módon végződő élet) felel meg. A hagyomány ezt a két könyvet is Konfuciusnak (Kung Kiu, Kung -ci, Kung - fu - ce) tulajdonítja. Műveit az egységes Kína első császára, Cin Si Huang - ti elégettette, csak a Han - kori összeállításokból ismerjük őket (pl. a Lun - jü, Beszélgetések és mondások c.). Nála a tao a hagyományos erkölcsi világrend, amely nem magától érvényesül, hanem törekedni kell rá. A „Nemes embernek az igazságosság törvényei szerint kell élni, tanácsaival szolgálnia kell az uralkodót, akinek viszont ugyancsak „nemes ember" módjára, tehát patriarchális elvek szerint kell kormányoznia. Ez az irányzat egyensúlyt próbált találni a nemzetiségi szervezet és az egységes kínai császárság közötti helyzetben. A konfucianizmust két oldalról is támadták. Egyik oldalról Mo-ti és a „törvénykezők" iskolája. Mo-ti az „Ég" fogalmát csaknem „Isten" fogalmaként értelmezte, aki büntet és jutalmaz, származásra való tekintet nélkül, mint az a teljhatalmú fejedelem, aki az „egyetemes szeretet" révén minden alattvalójának egyformán ura.
Itt kapcsolódtak hozzá a „törvénykezők" ( a-kia, i.e. 3. sz), akik tanításuk középpontjába az ember- alkotta törvényt helyezték (fa). Ez a nézet nagyon népszerű lett a császárnál, és a Cin fejedelemségben hivatalos ideológiává tették. A taoizmus viszont elutasítja a nemzetiségi viszonyok legcsekélyebb megbomlását is. Klasszikus könyve a Lao-ci (i.e.4. sz), ez később új címet kapott (Tao te King, út és erény könyve), és az eredeti címet a mű szerzőjeként kezdték emlegetni (Lao - ci annyit tesz: öreg mester). Itt a tao a természetes világrend, melyet a bölcs csak szemlél, hiszen minden magától működik. A taoizmus a változatlanságot, az egyenlőséget hirdeti. Az egységes Kínában a Han-dinasztia megvalósította a konfuciusi kompromisszumot, és mivel a fa-kia-val összemosódtak a határai, hivatalos ideológiává lett. A taoizmus és a buddhizmus megmaradtak népi vallásként. Az ókori filozófia kezdetei A valódi, „modern" értelemben vett filozófia kezdetét az „arkhé", az őselv kutatásától számíthatjuk, mely Hellászban született, és a közvetlen létezésnek (egyszerű fizikai létnek) naiv, de semmiképpen sem teológiai magyarázata. Thalész (i.e. 625-545), a milétoszi iskola első képviselője a vizet tartotta arkhénak, feltehetőleg azért, mert ez az élőlények éltető eleme. Anaximandrosz (i.e. 610-545) elmélete szerint minden keletkezett, az ember (mint az összes szárazföldi élőlény) például a tenger halszerű élőlényeiből. Arkhénak mégsem a vizet, hanem az „apeirónt", a végtelen, meghatározhatatlan, nem-konkrét anyagot tette meg, melyből hideg és meleg hatására víz, föld, levegő, tűz keletkezik. Anaximenész (i.e. 585-525) pedig a levegőben találta meg, melyből sűrűsödés és ritkulás révén keletkezik szél, felhő, víz, föld. Hérakleitosz (i.e. 530-470) azért tartotta a tüzet arkhénak, mert ez a legdinamikusabb, legtünékenyebb anyag. Nála határozottan érezhető, hogy a pénzgazdálkodás viszonyai adták a késztetést: „a tűznek ellenértéke a minden, és mindennek ellenértéke a tűz, ahogy a vagyonnak az arany, és az aranynak a vagyon". Püthagorasz (i.e. 580-500) a számokat tartotta a dolgok arkhéjának, itt találkozhatunk a számmisztika alapjaival (pl. az 1-es a pontot jelentette, a 2-es a vonalat, a 3-as a háromszöget, a 4-es a gúlát). A számok rejtélyes jelentőséggel is bírtak: a 4-es az igazságosságot is jelentette. Különösen szent volt náluk a 10-es szám, mely az alapszámok összege, és ez által a legvégső mindenségé is. A világban 10 szféra van, és 10 ellentétpárból áll elő a harmónia. Hittek a lélekvándorlásban, vegetáriánusok voltak (feltételezhető az indiai befolyás), de nem hirdették az egyén teljes feladását.
Természetesen ez is vallási irányultságú. Főbb művei a Védák (kb. I.e.15.-i.e.5. sz.), továbbá az ennek magyarázataiként is felfogható Upanisádok (k.b. i.e.8-5.sz.).
Lényege:
minden létező egy passzív energiából fakad. Az ember célja a moksa, a lélek a reinkarnációból való szabadulásának elérése.
Itt a világfelfogás ciklikus:
nem történhet új dolog a világban, minden öröktől fogva a körforgás része. Kínai filozófia Első könyvei a Su king (írások könyve) és a Ji king (változások könyve).
Indiai filozófia......
Világkép:
két alapelv, a férfias Jang és a nőies Jin váltja egymást az örök törvény, a tao szerint. A természet öt elemének (víz, tűz, fa, fém, föld) az emberben öt cselekvés (külső megjelenés, beszéd, látás, hallás, gondolkodás), és öt boldogság (hosszú élet, gazdagság, megelégedettség és nyugalom, az erény gyakorlása és szeretete, természetes módon végződő élet) felel meg. A hagyomány ezt a két könyvet is Konfuciusnak (Kung Kiu, Kung -ci, Kung - fu - ce) tulajdonítja. Műveit az egységes Kína első császára, Cin Si Huang - ti elégettette, csak a Han - kori összeállításokból ismerjük őket (pl. a Lun - jü, Beszélgetések és mondások c.). Nála a tao a hagyományos erkölcsi világrend, amely nem magától érvényesül, hanem törekedni kell rá. A „Nemes embernek az igazságosság törvényei szerint kell élni, tanácsaival szolgálnia kell az uralkodót, akinek viszont ugyancsak „nemes ember" módjára, tehát patriarchális elvek szerint kell kormányoznia. Ez az irányzat egyensúlyt próbált találni a nemzetiségi szervezet és az egységes kínai császárság közötti helyzetben. A konfucianizmust két oldalról is támadták. Egyik oldalról Mo-ti és a „törvénykezők" iskolája. Mo-ti az „Ég" fogalmát csaknem „Isten" fogalmaként értelmezte, aki büntet és jutalmaz, származásra való tekintet nélkül, mint az a teljhatalmú fejedelem, aki az „egyetemes szeretet" révén minden alattvalójának egyformán ura.
Jin - Jang......
Itt kapcsolódtak hozzá a „törvénykezők" ( a-kia, i.e. 3. sz), akik tanításuk középpontjába az ember- alkotta törvényt helyezték (fa). Ez a nézet nagyon népszerű lett a császárnál, és a Cin fejedelemségben hivatalos ideológiává tették. A taoizmus viszont elutasítja a nemzetiségi viszonyok legcsekélyebb megbomlását is. Klasszikus könyve a Lao-ci (i.e.4. sz), ez később új címet kapott (Tao te King, út és erény könyve), és az eredeti címet a mű szerzőjeként kezdték emlegetni (Lao - ci annyit tesz: öreg mester). Itt a tao a természetes világrend, melyet a bölcs csak szemlél, hiszen minden magától működik. A taoizmus a változatlanságot, az egyenlőséget hirdeti. Az egységes Kínában a Han-dinasztia megvalósította a konfuciusi kompromisszumot, és mivel a fa-kia-val összemosódtak a határai, hivatalos ideológiává lett. A taoizmus és a buddhizmus megmaradtak népi vallásként. Az ókori filozófia kezdetei A valódi, „modern" értelemben vett filozófia kezdetét az „arkhé", az őselv kutatásától számíthatjuk, mely Hellászban született, és a közvetlen létezésnek (egyszerű fizikai létnek) naiv, de semmiképpen sem teológiai magyarázata. Thalész (i.e. 625-545), a milétoszi iskola első képviselője a vizet tartotta arkhénak, feltehetőleg azért, mert ez az élőlények éltető eleme. Anaximandrosz (i.e. 610-545) elmélete szerint minden keletkezett, az ember (mint az összes szárazföldi élőlény) például a tenger halszerű élőlényeiből. Arkhénak mégsem a vizet, hanem az „apeirónt", a végtelen, meghatározhatatlan, nem-konkrét anyagot tette meg, melyből hideg és meleg hatására víz, föld, levegő, tűz keletkezik. Anaximenész (i.e. 585-525) pedig a levegőben találta meg, melyből sűrűsödés és ritkulás révén keletkezik szél, felhő, víz, föld. Hérakleitosz (i.e. 530-470) azért tartotta a tüzet arkhénak, mert ez a legdinamikusabb, legtünékenyebb anyag. Nála határozottan érezhető, hogy a pénzgazdálkodás viszonyai adták a késztetést: „a tűznek ellenértéke a minden, és mindennek ellenértéke a tűz, ahogy a vagyonnak az arany, és az aranynak a vagyon". Püthagorasz (i.e. 580-500) a számokat tartotta a dolgok arkhéjának, itt találkozhatunk a számmisztika alapjaival (pl. az 1-es a pontot jelentette, a 2-es a vonalat, a 3-as a háromszöget, a 4-es a gúlát). A számok rejtélyes jelentőséggel is bírtak: a 4-es az igazságosságot is jelentette. Különösen szent volt náluk a 10-es szám, mely az alapszámok összege, és ez által a legvégső mindenségé is. A világban 10 szféra van, és 10 ellentétpárból áll elő a harmónia. Hittek a lélekvándorlásban, vegetáriánusok voltak (feltételezhető az indiai befolyás), de nem hirdették az egyén teljes feladását.
Horoszkóp Készítés... Küldje el nevét, telefonszámát, születési helyét, pontos idejét, (percre pontosan).
Kluták Rozi - Jósnő
A Stúdió címe: Budapest V. kerület, Váci utca 11/B fszt. 1.
Telefon: (1) 266-5172,
Mobil telefon: 06 (30) 536-3413, 06 (20) 365-5211
Hívjon bizalommal! Segítek!
Szóljon hozzá!
Megosztás:
Információ: